Megint?

Hát igen. Megint elértem erre a pontra. Tudom hogy nem lehet belőle semmi hosszútávú, de most ő kell nekem. Ez mindkettőnknek jó és én is boldog lennék attól, amit ő tud nyújtani nekem. Készül a haditerv. Cél: harmónia és egy nyugodt, szép élet. Meg tudom valósítani, érzem hogy most sikerülhet. Hajrá!

Hm..... Interesting...

Mostani hetvege vegre elegge jol telt. Nagyon reg nem mozogtam es izzadtam ennyit. Szorakozas a legfelsobb szinteken. Ami megadja az indokot arra, hogy nem tudok aludni most: ugy 6 ev utan eloszor ereztem magam ugy, mint egy pasi. Nem ugy, mint egy batyus, egy barat vagy egy kocka. Szembe kellett neznem avval, hogy igenis lehet engem pasikent is kezelni, mivelhogy a forro ejszakat egy meg forrobb es intimebb hajnal kovette. Igazan nem szamitottam mar arra, hogy igy alakulhatnak a dolgok. Ugy nez ki, hogy megis pofon vagott az elet avval, hogy fejezzem be magam leertekeleset, mert nem jogos es hulyeseg. Legalabb vegre egy kellemes pofon volt.

Vágy...

Ha nem kaphatod meg amit akarsz, akkor megelegszel a 2. legjobbal is? Hat itt van a nagy baj, hogy akkor utana mindig arra gondolsz milyen lett volna ha sikerul a vagyad. Ez viszont megmergez.

Az ejjeli szosszenet.

Igy ejjel 3kor arra varva, hogy kiteritsem a ruhaimat le kell irni, kezdek megnyilni. Tobb ember is eszrevette mar, hogy en itt lakom es van akinek mar segitettem is. Talan az uj kezdet szele kezdi megcsapdosni orcam gyenged, am de annal kerekebb vonalait? Meg mindig felek attol, hogy teljesen egyedul maradok, de ahogyan mondta egy kedves baratom, akkor majd ulok a hazamban es ott lesz mellettem a kutyam... aztan jol elleszek en ugy is. Meg kell koszonjem neki, hogy allandoan probalta konnyebbe tenni a mindennapos fajdalmamat es probalt segiteni a talpraallasban, abban hogy elfogadjam a dolgokat ugy ahogy vannak es lepjek tovabb. Na akkor terites es utana meg almodozas.

Ido?

Celok talan megvannak. De nem tudom, hogy van-e eleg idom oket ugy vegrehajtani ahogyan kellene. Ahogyan ki tudnam javitani vele a multat.

Uj kezdet?

Ma felkeles utan talaltam egy kis remenyt... nemsokkal utana el is szallt. Na erre varrjanak gombot.

Pozitiv?

Minden utan megis hogyan lehet valami kellemeset talalni a mindennapokban? Amikor mar felkeleskor nyomorultul erzed magad, sirsz es azon tunodsz masnak miert van olyan vak szerencseje. Amikor egesz nap barmerre nezel minden arra emlekeztet hiaba minden probalkozasod, hiaba minden kedvesseg, hiaba minden szepitkezes... akkor sem lesz semmi eredmenye. Ugyanaz marad a helyzet, mar csak a tobbire kell odafigyelni. Talan sikeres lehetsz masban, de ez orokke nyomot fog hagyni benned. Elbuktal egy hihetetlenul egyszeru jatekban es csak magadat hibaztathatod. Megvolt a lehetoseged mindig is, de feltel attol, hogy mit fognak gondolni rolad. Hat nem szeretnem ha megtudna milyen rossz ember vagyok, mondogattam magamnak. Meg akkor is, amikor egy igen vonzo lany mellett fekudtem, simogattam az arcat es o meg csak arra volt kivancsi, amit mondani akarok. Meg a lany, aki szerette a Queent es szivesen beszelgetett es tancolt velem. Hirtelen ennyi... akkor meg csak 20 voltam es annyi lehetoseg volt bennem. Mi tortent velem azota? Miert alltam le, miert tortem meg? Miert kellett ennyire hulyen viselkednem? Ha lett volna akkor valaki aki azt hajtogatja, amit most mindenki, akkor talan jobb lett volna. Tulsagosan megvedtem a tobbieket magamtol. Lehet mar akkor kiderult volna, hogy egy jo ember vagyok, kituno tars es olyasvalaki akivel jo egyutt lenni mindig. Mostanra lehet eljutottam oda, hogy tenyleg rossz ember lett belolem es alaastam magam jovojet. Nincs kiut, ezen mar nem lehet valtoztatni. Masra kell koncentralni. Ha valamit szamit is, sajnalom. Sajnalom, hogy annyira feltem mindentol es mindenkitol. Nem tudtam meg, hogy meg sikerulhet attol fuggetlenul, hogy mi volt a multam es milyen vagyok. Nem a tobbieket vedtem meg magamtol, hanem megfosztottam oket attol, hogy egy ilyen kellemes szemelyt ismerjenek meg. Csak azt tudom nekik mondani, hogy sajnalom.

Gondolat

Ez egy pozitiv gondolat kellene legyen... de nem jut meg mindig semmi az eszembe, szoval marad a megjegyzes: csak halado optimistaknak. Ez van.

Optimistak, kit olvassatok ezt... adhattok tanacsot az optimuzmusrol.

Elkéstem

Sajnos avval a tudattal kell folytatnom tovább az életem, hogy egyszerűen elkéstem. Hiába próbálom behozni az elvesztegetett időt, hiába próbálom megjavítani a dolgokat, nem fog sikerülni. Ezeket csak egy csoda segítségével tudnám kijavítani, de az nem fog megtörténni. Így mégis mit ér az élet, ha állandóan megveted magad emiatt. Hiába fejlődtél, hiába próbálod kijavítani a dolgokat, mégse tudod. Nem tudod elérni azt, ami az emberek 90%nak természetes, de te a saját hülyeségedből lecsúsztál róla. Emiatt nem vagy teljes ember, emiatt viselkedsz olyan szarul, emiatt érzed magad szarul állandóan. Ilyen az élet, nem lehet mindenki nyertes. Megszoktam azt, hogy mindig veszítek. Még ha harcoltam is valamiért és kitettem a lelkem is valamiért. De sajnos nem volt elég erőm amikor kellett volna. Így ballagok tovább lehajtott fejjel, mint egy vesztes. Tudom, hogy az nem veszett még el, hogy boldog legyek, de csak egy bizonyos szintet érhetek el. Azt a különleges érzést, ami mindenkinek természetes és átéli egyszer azt én már nem érhetem el. Mi vagyok én? Egy hiba a rendszerben? Egy kivétel, ami erősíti a szabályt? Egy hülye, aki nem fogadta el azt, hogy az élet lehet szar is és nem úgy akarta leélni? Egy bug? Nevezhetnek aminek akarnak. Szerintem van egy, ami nagyon találó rám: Ember. Életed során van amit nyersz és van amit veszítesz. Mivel ember vagyok, értelmezés alapján hibázok és elbukok néha. Evvel nincs semmi probléma. Keserű nélkül nem éreznéd az édeset sem. Ott a probléma, hogy rossz területen hibáztam és buktam el, ami nagyon sokba került. El kell végezni a veszteség csökkentését, amennyire csak lehet. Olyan érzésem van, hogy ezt 0-ra nem tudom visszaállítani. Dehát ez vagyok én, egy ember. Mindannyian mások vagyunk, valakinek ilyennek is kell lenni. Így szép és változatos a világ. Akinek megfeküdte a gyomrát ez a szöveg, annak csak annyit tudok mondani: sajnálom. Ennyi volt.

Blogposzt

Itt lenne az ideje egynek, de talan csak az egiek tudjak mi jar a fejemben. Sajnos meg en se.  Csak egy kis akaratero es onkontroll kellene. Szuuuuszaaaa.

...

Ember tervez, Isten vegez. De mi van akkor, ha az embernek elege van abbol ahogyan elvegzik a dolgokat? Ott a baj, hogy senki nem ertheti meg mit erzek. Ez nem az o hibajuk, de ez van. Mindenki egyedul van.

Fejlodes

Ha megvannak a szukseges lehetosegek, akkor miert is ne? Elhataroztam, hogy ezentul amiben lehet fejlodni fogok es a masszirozassal fogom kezdeni. Az egy olyan terulet, ahol az oromszerzessel akar magadnak is oromet szerezhetsz, mert felszabadito tevekenyseg. Hajra!

So what...

A mostani fiatalsagnak van igaza, szorakozni kell es nem komolynak lenni. Az egyetlen dolog, amiben talan jol gondolkodnak.

Choose life

Choose life. Choose a job. Choose a career. Choose a family. Choose a fucking big television, Choose washing machines, cars, compact disc players, and electrical tin openers. Choose good health, low cholesterol and dental insurance. Choose fixed-interest mortgage repayments. Choose a starter home. Choose your friends. Choose leisure wear and matching luggage. Choose a three piece suite on hire purchase in a range of fucking fabrics. Choose DIY and wondering who you are on a Sunday morning. Choose sitting on that couch watching mind-numbing sprit-crushing game shows, stuffing fucking junk food into your mouth. Choose rotting away at the end of it all, pishing you last in a miserable home, nothing more than an embarrassment to the selfish, fucked-up brats you have spawned to replace yourself. Choose your future. Choose life... But why would I want to do a thing like that?

Hat igen ez az idezet most nagyon elgondolkodtato. Ha valakinek vannak valaszai az tudja hol talal meg.

Closure

Vegre. Ezutan a kicsit meglepoen indulo, de annal csodalatosabb 3 nap utan vegre magam mogott hagyhatom a kinjaimat, ketsegbeesettsegemet es a bizonytalansagomat. Habar a sebnek meg ido kell ameddig begyogyul, de mostmar a megfelelo gyogyszerek kerultek ra. Hajra gyogyulas es egy uj kezdet megint.

Amugy meg az eldobhato papirpelenkak nincsenek rendesen felhasznalva es csak szemet lesz beloluk, a huvelygomba meg a hanyagsag es az ovatossag hianyanak jele. Ennyi.

Vigyazz..., kesz..., rajt!

Na mostmar csak apro simitasokra van ido a harci tervben. Nincs ido mar uj dolgokra, egyszeruen csak vegrehajtod. Joejt. Holnap eljott az ido arra, hogy bizonyits. Sok sikert.

Mar nincs visszaut.

Az allomason varva a vonatomat lassan el kell fogadni, hogy mostmar nem visszakozhatok. Igy dontottem es mostmar csak arra gondolok, hogy hatha a szivemre hallgatva jo dontest hoztam es nem valtottam meg a jegyem az onpusztitas es teljes kaosz szinhazaba. Majd kiderul, aztan remeljuk a legjobbakat.

Kora reggel

Na igen ilyen kora reggel eppen munka utan a buszrol leszallva mit is lehetne irni. Remelhetoleg egy hazaut elott, remenyekkel teli gondolatokkal van tele a levego. Mar nem is arra gondolsz, hogy milyen jo lenne, ha csak egy kicsit boldogabb lehetnel. Csak kerdeseket fogalmazol meg a fejedben, amikre keresed a valaszt. Egy szemely tudja csak megadni neked ezeket a valaszokat es ujfent remenykedsz abban, hogy o felvallalja ezt a szerepet, nem mint a tobbiek. O lesz az elso, aki megvalaszolja kerdeseidet oszinten es kegyetlenul. Lehet nem fogsz orulni a valaszoknak, de legalabb eloszor az eletedben valaki vette a faradtsagot es torodik veled annyira, hogy megmagyarazza mit rontottal el.
Na hat ilyen gondolatokat lehet kora reggel lejegyezni. Faraszto, de pihentagynak ez a feladata.

Guess who's back.

Na igen. Újra itt, mostmár magyarul és remélhetõleg több bejegyzéssel. Utolsó pár próbálkozás az kudarcba fulladt a türelem és kitartás hiánya miatt, de a dolgok és az emberek változnak. Szóval egy új kezdet talán többet ad, mint eddig. Sok sikert az olvasáshoz!