Igy ejjel 3kor arra varva, hogy kiteritsem a ruhaimat le kell irni, kezdek megnyilni. Tobb ember is eszrevette mar, hogy en itt lakom es van akinek mar segitettem is. Talan az uj kezdet szele kezdi megcsapdosni orcam gyenged, am de annal kerekebb vonalait? Meg mindig felek attol, hogy teljesen egyedul maradok, de ahogyan mondta egy kedves baratom, akkor majd ulok a hazamban es ott lesz mellettem a kutyam... aztan jol elleszek en ugy is. Meg kell koszonjem neki, hogy allandoan probalta konnyebbe tenni a mindennapos fajdalmamat es probalt segiteni a talpraallasban, abban hogy elfogadjam a dolgokat ugy ahogy vannak es lepjek tovabb. Na akkor terites es utana meg almodozas.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése